Portréféleség - in memoriam M.J.
Elmondom, csak mert érlelődik bennem, tavaly szeptember óta. Akkor volt az első előadása az öregnek. Találkoztunk már korábban is, azaz inkább láttuk, hallottuk (és féltük) távolról, ahogy az akkori másod- és harmadéves egérkékre lecsapott a…
Címkék: jóság elmélkedés pedagógia emberség önélet
1 komment
Szerelmeim, az az egy/hommage á J., egy ismeretlen ismerős/
Sokan vannak, az az Egy. Ahogy az egyik-Ő mondja: Jajj, Sanyi, te mindenkit szeretsz! Lesütöm a szememet ilyenkor, de nem a szégyentől, hanem a tehetetlenségtől, hogy nem érti. Hogy Ő sem érti. Hogy pont Ő nem érti!Igen,…
Címkék: nő szerelem férfivágy önélet
3 komment
Kolibrimarás(S.írás)
Juan Francisco Ittxiarte alapvetően egy nyugodt ember volt. Amikor hajnali fél háromkor meghallotta a pisszegést a kihalt pamplonai utcán, megállt, és józanul átgondolta a helyzetet, mielőtt cselekedett volna. A hang a sikátorból szólt, és mivel közel-távol…
Címkék: nő novella csalódás férfivágy önélet
Szólj hozzá!
"... hogy úszik el..."
A rakodópart legfelső kövén ültem, papírpoharas műanyag kávémmal. Vicces papírforgóként pörgettem magam a tavaszi szélben, pontosan úgy, mint aki három (hó)napja nem baszott, se sokat, se keveset.Mi van? - tettem fel magamnak a kérdést. Na nem mintha nem…
Címkék: elmélkedés naplótöredék önélet
6 komment
A szemlélődés mindig lefoglalt. Talán már "jó csecsemő" is úgy lettem, hogy ingerekben gazdag környezetem emésztgetésével remekül eltöltöttem az időt, unatkozás, sírás-rívás és nyűgösködések nélkül.
Remekül töltöm azóta is időmet: nézek, és néha örömmel veszem…