HTML

írásblog

Írások - mindenféléről, ami a szerzőt valaha is foglalkoztatta. Részben szép- más részben ronda-irodalom, szubjektív naplótöredékek, eszmefuttatások és gondolatkísérletek váltakoznak véleménynyilvánításokkal és megjelent vagy megjelentetésre kész, befejezett írásokkal.

Friss topikok

  • anyacska7: Na ez tetszett. Az írás olyan ....szívvel írt. Tetszett.:) (2013.07.20. 18:47) Amolyan portréféleség
  • anyacska7: hihi, ez jó:)Lehet, hogy én is el kéne kezdjem borotválni? Azt a keveset ishihihi (2013.07.20. 18:33) Naplótöredék
  • anyacska7: szívfájitóan keserű. Egyszerre szép és mégse.Ez nem szépség. Ez valami megfoghatatlan. Sz (2013.07.20. 18:29) Szerelmeim

nincsen olyan isten, aki megmentsen az emlékezéstől.

2015 október 11.

 

 

"izmusok" - két kép

 

Egy:

 

Van, aki felkel hajnalban, tesz-vesz a sötét konyhában, kávét készít, aztán - remegő kezében az első cigivel - elfogyasztja azt. Meg is borotválkozik akár, hogy menjen vele az idő. Felöltözik, közben bekapcsolja a rádiót, hogy hallja a szignált és a kedves női hangot:" Kossuth Rádió, Budapest. Pontos időjelzést adunk. Az ötödik sípszó elhangzásakor hat óra van." Kimegy a lakásból, a kulcsot alig bírja kívülről rendesen beleilleszteni a zárba. Amíg elér a Lépcsősig, rá sem gyújt már. Keserű a cigaretta magában...majd az első fröccs mellé sokkal jobb lesz. Néha első, néha csak harmadik. Van, amikor végig kell várni az utcaseprőt és a Laci bácsit is. De hamar megkapják az első italt, és akkor végre Ő jön. Ilyenkor csak a köszönés-szerű morgások áramlanak az savanyú levegőben. Tőlük soha nem kell megkérdezni "Mit adhatok?". Beáll a pulthoz, rátelepszik a tegnapi saját sáros cipőnyomára, szörcsöl, cuppog, rágyújt. Megnyugszik.

 

Alkoholista.

 

 

 

 

Kettő:

 

Éjszaka még utána néz az autónak, tétován integet. Meg kellett volna csókolni, átölelni, finoman, vagy vadul. Hiszen ráért, mondta is, többször. No mindegy már, húsz éve ez megy. Bekapcsolja a gépet, kávét csinál, mert korán van még. Levelek, naplók, kitárulkozások és bezárkózások. Incselkedések és lerázások. És persze merevedések, egyre-másra. De nem enged, mert ma hős akar lenni: ma azért is megállja. Nincs álmodozás. Vacsora, gép kikapcsolva, lefekvés egyedül, legfeljebb olvasás. Nem tud olvasni: ha hason fekszik, egy idő után nyomja - és nem tud másra gondolni. Ha háton fekszik, elindul a képzelet-film, és pláne nem tud másra gondolni. Cigaretta, meztelen testre vett télikabáttal. Megláthatják az utcáról: bár látnák is meg! Gyötrődésében majdnem elaludna már, amikor SMS villan: egyikük ír. Ilyenkor. A következő fél óra az övé lesz hát. Aztán alvás, vad és érthetetlen (nagyon is érthető) álomképekkel. Öröm és szégyen, aztán újra öröm. Még sötét van, amikor felkel, bekapcsolja a gépet, kávé, cigi, öltözés, borotválkozás… És máris újra ott van, ahol tegnap volt: az édes börtönben, ahol olyan régóta lakik már, hogy el sem tud képzelni mást.

 

Nőista

 

 

Címkék: szerelem férfivágy

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://smints.blog.hu/api/trackback/id/tr247959390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.