avagy mi mit jelent?
/hommage á Örkény - folytatás/
Hol volt, hol nem volt, volt többször is két szeretem. Ikertestvérek voltak, úgy hasonlítottak egymáshoz, mint egy tojás. Világ életükben együtt éltek. Mindkettő olyan kis kedves, piros, szomorú szemű szeretem volt, olyan, amilyeneket nap mint nap hallunk az utcán, a parkban vagy éppen az iskolában.
Már nem voltak fiatalok, amikor rájöttek, hogy jó volna kitalálni végre valamit, amitől az emberek is meg tudják különböztetni őket. Elmentek hát a Nádasdy Professzorhoz, és előálltak a kérésükkel. A bölcs öreg azt mondta (aszonta, mer mondhassuk így is...) nekik:
"No ti kis drága szeretem-ek! Majd én segítek rajtatok, csak ne féljetek! Van nálam két kérdés, azt odaadom nektek. Szépen a kalapotok mellé tűzitek, és onnantól fogva mindig mindenki tudni fogja, melyikőtök melyik.
Azzal elibük tett két lapot, színével lefelé. Válasszatok! - mondta nekik hamiskás mosollyal.
A két szeretem tanakodott, aztán választott magának egy-egy lapot. A kalapjuk mellé tűzték, és onnantól fogva így jártak-keltek a világban.
Egyiküknek ez jutott: "De igazán, Béla, szeret maga engemet?". A másiknak meg emez: "Főztem neked májgombóclevest, kisfiam, remélem szereted?"
Ti mit gondoltok, gyerekek, melyikük volt a boldogabb?
